Böszörményi Gyula: Gergő és az álomfogók (Gergő-regények 1. ) vélemény

Ki ne vágyna rá, hogy esténként, mikor elalszik, egy beszélő farkaskölyök szegődjön mellé álmában, és elkísérje kalandozásaiban? Az Álomfogó hőse, Gergő viszont egyáltalán nem kívánja a farkaskölyök társaságát, mint ahogy azt se, hogy az általa csak Bolhásnak becézett segítőjével együtt vágjon keresztül az álmok néha mulatságos, máskor fenyegető erdején. Gergő családja váratlanul meghívót kap a Vajákosok, Táltosok, Énekmondók, Sámánok és Egyéb Révülők Találkozójára. Az Álomfogó színes, kavargó világba repíti olvasóját, de hétköznapi gondjainkra ad választ.

A mai bejegyzésben ismét könyves téma kerül elő. A Gergő és az álomfogók című olvasmányon rágtam át magam.
Elismeréssel kell adóznom az írónak. Ez a könyv is nagyon szórakoztató volt. Néhol nevettem és volt pár rész ahol borzongtam a varázslatoknál. Úgy hatott rám ahogy a nagykönyvben meg van írva. :)
Jól esett a párhuzam Boglárkával hisz a név azonosság és az hogy mind a ketten citromfákat nevelünk aranyos kis egybeesés. :)
Nem voltak benne nagy titkok vagy csavarok sőt... Szinte az első pillanattól kezdve tudni lehetett ki a gonosz de ez nem vett el a könyv élvezhetőségének értékéből.
A kikacsintások és a történet elhelyezése a Fantasy és varázs világban nagyon tetszett. Felderített és megmosolyogtatott.
Közben nyilván megszerettem a karaktereket és még jobban elkezdtem várni hogy a következő részt olvashassam.
Két részlet volt ami talán kicsit zavart. Az egyik a végeláthatatlan káromkodás szerű valamik... Én fölöslegesnek éreztem. Indokolatlan bonyolítás.
A másik részlet nem is zavaró hanem túlzóan idilli. A vége a harc után szinte annyira békés és szerelmetes hogy kicsit irreális nekem. De ettől eltekintve nagyon élvezhető a sztori. :)

Már ma elkezdem olvasni a következő részt. Éljenek a Gergős kalandok. :) ❤